Apropó Edge Computing…
Melegh György, a Com-Forth support mérnöke előadásában kimondottan az Edge Computing-ra fókuszált, valamint a technológia használatához jelenleg is elérhető hardverekre.
A felhasználók elvárásait külön kiemelte, ezek ugyanis bár sokfélék, meghatározhatók a legfontosabb paraméterek a kiválasztáshoz. Ilyenek az alacsony késleltetés, a helyi logikai megoldások, a rugalmasság, a biztonság, illetve a költségoptimalizáció. Az edge eszközöktől a felhasználók elvárják, hogy internetkiesés esetén is fennakadás nélkül működjenek tovább, valamint hogy hatékonyan kiegészítsék a felhőszolgáltatásokat.
Az Edge-to-Cloud platformok körét bővítette a GE is, a PREDIX EDGE-dzsel, amely egy teljeskörű ipari megoldás, a gyártás igényeire szabva. Ezt a technológiát Denis Reimann, a GE munkatársa mutatta be, kitérve a rendszer előnyeire, erősségeire és alkalmazási területeire is.
Naperőművek és helymeghatározás
A délutáni előadásokat főleg az esettanulmányok és az alkalmazási példák uralták. Molnár Miklós, a Solis Ortus ügyvezetője a naperőművek monitorozásával kapcsolatos példákat mutatott be, külön kitérve a vonatkozó szabályozásra és a piaci szereplők szakértelmének fontosságára.
Jakab László, az OMTLAB ügyvezetője a SunStone UWB rádióalapú helymeghatározó rendszert ismertette, amely beltéren is képes néhány 10 cm-es pontossággal meghatározni az azonosítani kívánt tárgy helyét. Önmagában már ez is szembetűnő eredmény, azonban a licitet Cseh Zsolt folytatta, az IRID-RTLS Technology üzletfejlesztője, aki az infratechnológiás helymeghatározó rendszerüket prezentálta. Ezzel akár cm-es pontossággal is végezhető pozíciómeghatározás valódi gyártási környezetben, ugyanakkor a megfelelő rálátást is biztosítani kell.
Szép-szép, de mi van a biztonsággal?
A kiberbiztonság napjainkban legalább olyan megkerülhetetlen fogalom az ipari világban, mint az ipar 4.0 vagy az 5G. Tehát nem tehetjük meg, hogy nem foglalkozunk vele. Sándor Barnabás, az Óbudai Egyetem kutatója a WPA2 sérülékenység-vizsgálatát és a WPA3 állapotfelmérését végezte el kutatásában. Ennek eredményeibe nyújtott betekintést, figyelmeztetve a résztvevőket, hogy a kiberbiztonsággal nem elég “passzívan” foglalkozni, a vezeték nélküli rendszerek folyamatos biztonsági intézkedéseket igényelnek - legyen szó bármilyen korszerű technológiáról is.
Jön az 5G. Elfussunk előle?
Korábban számos cikket olvashattunk arról, hogy közel 50 ezer tudós tiltakozott és titulálta emberkísérletnek az 5G széles körű bevezetését. Más cikkek később cáfolták ezt az állítást, ezért felkértük Dr. Thuróczy Györgyöt, a Nemzeti Népegészségügyi Központ sugárbiológiai és sugáregészségügyi főosztályának illetékes osztályvezetőjét, hogy tartson egy előadást az 5G lehetőségeiről és veszélyeiről, így szakmai érvekkel alátámasztva vonhattunk le következtetéseket.
“Okozhat-e agytumort a mobilozás?” - tette fel a kérdést Dr. Thuróczy György az előadása legelején. A közönséget pedig arra kérte, hogy majd az előadás végén válaszolják meg újra ugyanezt a kérdést. A két válasz között eltelt időben pedig számos szakcikk és kutatási munka eredményeit osztotta meg a konferencia résztvevőivel. Ezek alapján elmondható, hogy a rádiófrekvenciás készülékek bár nem teljesen veszélytelenek, egészségügyi kockázatukra nincs bizonyíték.
Fontos megjegyezni továbbá, hogy a mobiltelefonok kibocsátása gyenge jelerősség mellett a legmagasabb, így bár az átjátszók és bázisállomások sok emberben keltenek (tévesen) veszélyérzetet, nagyban hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a közvetlenül embereket érintő sugárzás minimálisra csökkenjen.
Hova tovább, 5G?
A konferenciát a hagyományokhoz hűen idén is egy panelbeszélgetés zárta, melyen az előadók közül Dr. Maros Dóra, Kovács Benedek, Seres Tamás és Molnár Miklós vett részt.
Dr. Thuróczy György előadása után adta magát a kérdés, hogy vajon a terület szakértőiként tartanak-e az 5G káros hatásaitól. Az anekdoták mellett elhangzottak olyan válaszok is, miszerint más hatások sokkal károsabbak lehetnek az egészségre, illetve fontos lenne a folyamatos adatkapcsolat által keltett pszichés változásokat is vizsgálni.
A lefedettséggel kapcsolatban, valamint Magyarország nemzetközi 5G pozícióját érintően a
híresztelésekkel ellentétben optimisták az előadók, a lemaradást is mindössze néhány hónapos munkával behozhatónak tartják. Dr. Maros Dóra a hazai helyzetet ráadásul a kihasználtsággal kapcsolatban is vizsgálná, ugyanis a 4G hálózat lefedettségében hiába vagyunk a lista elején, a rendszer kihasználtsága sajnos nagyon alacsony. Így hiába érnénk el gyorsan széles lefedettséget az 5G-vel, bizonytalan annak kihasználtsági foka is.